14:00 - 20:00

Kedd - Szerda - Csütörtök

1026 Budapest

Szilágyi Erzsébet fasor 45/b

+36 30 242 2612

tothborbala@t-online.hu

Pánikzavar

A pánikzavar lényegét a visszatérő, súlyos szorongással járó rohamok (pánik) jelentik, amelyek nem szűkíthetők le egy meghatározott helyzetre, körülményre és ezért bejósolhatatlanok. A szorongás mellett meghatározó tünetek lehetnek: a szapora szívverés, mellkasi fájdalom, fulladásérzés, szédülés, a valóság elvesztésének érzése. Előfordulhat egy másodlagos félelem a (meghalástól), a kontroll elvesztésétől és a megőrüléstől.

A testi tünetek negatív eredményű kivizsgálását követően nyílik lehetőség egyéni pszichoterápiára.

Szorongásos rendellenességek

A szorongásos tünetek és zavarok a leggyakoribb problémák közé tartoznak mind a gyermek-és serdülőkorban, mind a felnőttkorban. A szorongás felfogható, mint egy biológiai jelzőrendszer, amely felkészíti a személyt a védekezésre. Testi, lelki, és a szocializáció területén „küldhet üzenetet” a személy számára.

A szorongás lehet állandó, nem korlátozódik és nem váltódik ki egy meghatározó helyzetben. Változatos tünetekkel jelenik meg, mint a gyakori idegesség, remegés izomfeszülés, szívdobogás érzése, gyomorpanaszok valamint a feledékenység.

A szorongást kísérheti depresszió valamint szociális fóbia.

Depresszió terápia és gyászfeldolgozás

Depresszió esetén alaptünet a lehangoltság, az örömre, élvezetre való képesség elvesztése. A depressziós személyt jellemzi a hangulati nyomottság, valamint az érdeklődés csökkenése, a pozitív érzelmek átélésének alacsony szintje. Endogén depresszió esetén gyógyszeres terápia javasolt, exogén depresszió esetén pedig a belátáson alapuló kognitív szemléletnek kitüntetett jelentősége van, amely arra irányul, hogy a páciens a pszichoterápia hatására másképp lássa önmagát, átértékelje a múlt történéseit, és negatív kilátástalan szemléletét képes legyen korrigálni, képes legyen pozitívan tekinteni a jövő felé.

Gyászfeldolgozás során a terápiás keret lehetőséget nyúlt a gyászmunka elvégzéséhez. Ennek nyomán a veszteséget megélt páciens részére lehetőség adódik a szeretett személyhez főződő kapcsolat és a bekövetkezett változás átdolgozására, a személy képessé válhat a gyász megélésére és elfogadására, s ennek nyomán lehetősége nyílik saját személyiségének további fejlődésére, életének újraalakítására.

Trauma feldolgozás, trauma terápia

Számos esetben a pszichés, szomatikus vagy pszichoszomatikus tünetek mögött súlyos traumatikus események állnak, amelyeket az elszenvedő titkol akár saját maga és a környezte számára is. Az eltitkolás egyik oka lehet, hogy a traumatizációt a számára fontos, jelentős kötődési személytől kell elszenvednie, akik családból lehetnek a szülők, testvérek vagy más rokonsági ág tagjai is. A gyermekkorból megkülönböztetjük a fizikai bántalmazást szexuális bántalmazást, (sokszor a gyermekek nincsenek is tisztában azzal, ami velük történt, vagy aminek szemtanúi voltak.) A bántalmazás témakörébe tartozik még az érzelmi elhanyagolás is. Ha valaki „csak”szemtanúja volt bármely bántalmazásnak, már ez is kiválthatja a traumatizációt. Traumatikus élményeket megélhetnek a személyek a közösségekben előforduló eldurvuló erőszak nyomán (Bullying), az interneten történő zaklatásként, vagy időskorban is. Ha a fentiek nyomán bármely esemény ismerős lehet, a feldolgozáshoz forduljon hozzám bizalommal.

Lelki hátterű pszichoszomatikus panaszok

Napjainkban egyre inkább növekszik a pszichoszomatikus betegségek száma. Tartós stresszre vagy túl erős ingerek hatására sajátos szervi sebezhetőség vagy sérülékenység alakulhat ki, amelyek a test és lélek közti kölcsönhatásra irányítják a figyelmet. Pszichés tényezők is hozzájárulhatnak a betegségek kialakulásához, valamint az érzelmi tényezőknek is kiemelt szerepe van.

A pszichoszomatikus betegségek megjelenését úgy is megfogalmazhatjuk, hogy a test beszél a lélek nyelvén. A magyar nyelv kifejezően képes ezeknek a testi – lelki élményeknek az megjelenítésére. Gondoljunk csak ezekre a kifejezésekre; szívpanaszok esetén: „a szívére vette” „összeszorul a szíve” a „szívébe hasít, (markol) a fájdalom”. Gyomorpanaszok során „nem tudja megemészteni”, „megülte a gyomrát”, légzőszervi megbetegedések esetén: „nem kap levegőt”, „el fogy körülötte a levegő”, stb. Minden esetben a tünetek kiváltói lelki tényezők, amellyel az egyén nem képes megbirkózni, és a lélek testi panaszok formájában küld SOS jelzést. „Amit nem tud elmondani a száj, elbeszélik a szervek.”

Leggyakoribb pszichoszomatikus kórképek: légzőszervi megbetegedések, (astma bronchiále) funkcionális szívbántalmak, táplálkozási zavarok, fejfájás, alvászavarok, funkcionális szexuális zavarok, krónikus fájdalom szindróma, krónikus fáradtság szindróma.

Terápiás lehetőségek: egyéni szupportív ( támogató) terápia, relaxáció, családterápia

Krízisállapotok kezelése

A krízis olyan (pszichés) veszély, amelyet a személy sem elkerülni, sem megoldani nem tud, s ebben a helyzetben a személy szokásos védekezési mechanizmusai, megküzdési stratégiái csődöt mondanak. Krízishelyzet áll elő, ha valaki, vagy valami fontos volt számunkra és azt elveszítjük. Ilyen helyzet a gyász, a válás. A feldolgozás folyamatát befolyásolja, hogy a krízishelyzet milyen életszakaszban érte a személyt. Megkülönböztetünk fejlődési krízist vagy a külvilágból érkező váratlan, balesetszerű krízist. Sokszor a családon belül jelenik meg egy krízishelyzet, amikor két családtag, pl. anya-és gyermek életkori egybeesése aktivál egy korábban elszenvedett traumát. Előfordul, hogy több krízis huzamosabb ideig egyidejűleg van jelen a személy életében.

Ezekben az esetekben vagy sürgős krízisintervencióra van szükség, vagy terápiás lehetőség nyílik a konfliktusok feltárására, a személyes felelősség felvállalására, döntéshozatalra, az érzelmek újra tanulásával kapcsolatos belátásra egy hosszú távú terápia keretében.

Stresszkezelés

Stresszkezelést végzünk, ha a személyt ért súlyos életesemények nyomán, vagy akut stresszre kialakult beszűkült állapotban, a személy nem képes megfelelő adaptív válaszokat adni. A terápiában a probléma „átkeretezését” és a megfelelő megküzdési stratégia kialakítását helyezzük fókuszba.

Életvezetési nehézségek

Bármely életkorban előforduló, akár a családi vagy (pár)kapcsolati problémákban, a hivatásválasztásban, a családi életvezetésben, spirituális kérdésekben való elakadásban vagy a munkahelyhez kapcsolódóan felmerülő nehézségek terápiás vezetését vállalom.

Magatartási és beilleszkedési problémák

Gyermek klinikai szakpszichológusi, valamint gyógypedagógiai és Nevelési Tanácsadói tapasztalataim alapján a következő problémák esetén vállalom a gyermekekkel és családjaikkal való foglalkozást: Gyermek- és serdülőkorban jelentkező tanulási problémák, viselkedészavarok, neurotikus zavarok, mint a szeparációs szorongás, iskolafóbia, testvérféltékenység, a szociális kapcsolatteremtés zavara, elektív mutizmus, (bizonyos személy esetében megszólalási képtelenség) tic zavarok, sztereotip mozgások (pl. körömrágás)  és az ürítési funkciók zavarai, (enuresis, encopresis)

Gyermek- és serdülőkori problémák

A Semmelweis Egyetem II. sz. Gyermekgyógyászati Klinikai tapasztalataim alapján vállalom akár a tanulási zavarokkal, magatartási zavarokkal és teljesítmény csökkenéssel járó problémák feltárását, terápiáját. Mind a gyermekek és a serdülők viselkedésében megnyilvánuló problémák vagy zavarok, illetve pszichoszomatikus betegségek, (gyermekkori fejfájás, hasfájás, bepisilés, stb.) terápiáját.

Szeretet-kapcsolati konfliktusok

Akár a szülők és gyermekeik, akár a házastársak között kialakult „szeretet-vesztés” esetén a kölcsönösség és a lojalitás fókuszba állításával lehetőséget nyújtok a felek közti egyensúly és harmónia újra rendezéséhez és visszatalálásához.